Mindszent a Tisza partján, a Kurca folyó torkolatánál kedvező földrajzi adottságokkal rendelkező település már az ókorban is lakott volt.
Árpád, a letelepedő honfoglaló magyarság vezére ezt a területet, Ondnak adományozta. Később a Sövényházi család birtoka lett.
Az 1332 1935. évi pápai tizedjegyzék említi a Mindszent közvetlen közelében fekvő Apor falu plébániáját.
1423-ban már templomos település, amely nevét Mindenszentnek tiszteletére épített templomáról kapta.
A 17. század végén Apor-Mindszent néven említik a falut egészen 1818-ig az egyházi okiratokban.
A török hódoltság alatt végig lakott település volt.
A hatalmas Mindszent-algyői uradalom a török után Erdődy György, 1883-ban a Pallavichini család birtokába került.
Fejlődésben fontos szerepe volt a tiszai kompnak. Népessége az 1900-as évek elején elérte a tízezer főt, zsellérségre a 19. századi folyószabályozások óta kubikusként kereste kenyerét.
1884-től járási székhely, 1925-ben polgári iskolát nyitottak a községben.

A település legrégibb része a Tisza melletti Csúcs. Itt áll a későbarokk római katolikus műemlék jellegű templom.

A gazdag Helytörténeti Gyűjtemény a főtér egy földszintes paraszt-polgár házában tekinthető meg.

Az 1993 óta városi rangú településen ma mintegy 7500 fő él.

A vízparti kisváros fokozott figyelmet fordít a turizmus fejlesztésére, mivel a városban lehetőség nyílik üdülésre, vízi-sportolásra, ezen adottságait népszerűsítik a rendszeresen megrendezésre kerülő Mindszenti Napok rendezvénysorozatával is.